Bejelentkezés
A következő rendezvényeken, eseményeken személyesen is találkozhatsz velünk...

Ha szemfüles voltál, már sok helyen láthattad a frissdiplomás tanácsadóit.
A rendezvények listája, ahol már részt vettünk...

SZAVAZÁS

Szerinted milyen típusú cégnél érdemes legelőször elhelyezkedni?

Nagy cégnél, ahol van előrelépési lehetőség és biztos hátteret adnak a munkavállaláshoz.

Kisebb cégnél, mert barátságosabb a légkör, és lehetőség van több terület munkájába is belekóstolni.

Fejlődés, szakmai továbbképzés

tanulmanyi szerzodesHa már kiléptünk az iskolapadból, de a munka mellett is folytatni szeretnénk tanulmányainkat, nem feltétlenül kell saját zsebből állnunk a költségeket, hiszen tanulmányi szerződést is köthetünk. Ennek keretében viszont szigorú szabályokat köthet ki a munkáltató, amelyeknek jelentős anyagi vonzatuk is lehet. A munkáltató - a Munka törvénykönyve szerint - akkor köthet tanulmányi szerződést, ha azzal pótolja a szakember hiányát, és egyúttal vállalja azt, hogy nemcsak a tanulmányok alatt támogatja a munkavállalóját, de utána is munkahelyet biztosít számára. Ezért cserébe a munkavállaló kötelezi magát arra, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, és a képzettség megszerzése után a szerződésben rögzített időn - legfeljebb 5 éven - keresztül nem szünteti meg a munkaviszonyát. Ha mégsem tölti ki a szerződésben vállalt tanulmányi időt, köteles megfizetni a munkaadójának a tanulmányok finanszírozására addig már ténylegesen fordított kiadásait.

Költségek, kötelezettségek

Adózási szempontból azonban nem mindegy, hogy a munkáltató - a tanulmányi szerződés keretében - iskolarendszerű vagy nem iskolarendszerű képzést finanszíroz. 2010-től ugyanis az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége után is adózni kell, de az általánosnál kedvezőbb adózási szabály alkalmazható minden olyan esetben, amikor a magánszemély képzése a munkakörének betöltéséhez, tevékenységének ellátásához szükséges, és így elsődlegesen a munkáltató vagy a kifizető érdekeit szolgálja - mutat rá a jogszabályi feltételre az APEH. A gyakorlatban - mint az adóhivatal válaszában is szerepel - ez azt jelenti, hogy személyi jövedelemadót kell fizetnie a képzési költség azon része után, amely az adóévben nem haladja meg a minimálbér két és félszeres összegét. Ez után a kedvezményesen adózó juttatás után más közterhet - társadalombiztosítási járulékot vagy egészségügyi hozzájárulást - nem kell fizetni.

Előfordulhat, hogy a kifizető olyan magánszemélytől vállalja át az iskolarendszerű képzés költségeit, aki nem áll vele munkaviszonyban és nem a vállalkozás személyesen közreműködő tagja, vagyis nem lehet kedvezményesen adózni utána. Ilyen esetben az átvállalt képzési költség teljes összege természetbeni jutatásnak minősül, amely után személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Költséges megoldás Amennyiben a finanszírozott képzés a munkavállaló munkakörének ellátásához nem szükséges, akkor a képzés formájában biztosított juttatás körülményeitől függően vagy természetbeni juttatásként, vagy a munkavállaló bérjövedelmeként köteles leadózni azt.

Ennél csak egy költségesebb megoldás létezik, ha nem a szerződő felek, hanem az APEH ítéli meg úgy, hogy a képzésre nem is volt szükség, és a magánszemély bevételének minősíti a felmerült és átvállalt költségeket. Ilyenkor a le nem vont személyi jövedelemadó és tb járulék után 50 százalékos mulasztási bírságot, a munkáltató által meg nem fizetett járulék után 50 százalékos adóbírságot és késedelmi kamatként a jegybanki alapkamat kétszeresét állapíthatnak meg.

Szerződésszegés és kártérítés

Szerződést szeg a munkavállaló, ha a tanulmányait már befejezte, de a munkahelyén - a szerződésben rögzített idő előtt - felmond. Ilyenkor a munkáltatója arányosan követelheti a megfizetett összeg megtérítését. Szerződésszegésnek számít az is, ha a tanuló nem a megfelelő eredménnyel végzi a tanulmányait, a munkába lépési kötelezettségét megsérti. Ez esetben a munkáltató mentesül a saját kötelezettségei alól, és követelheti a ténylegesen nyújtott támogatásnak megfelelő összeg visszatérítését és a törvényes kamatot. Amennyiben a munkavállaló önként nem fizet, munkáltatója fizetési felszólítást küldhet. A visszafizetési kötelezettség alól a munkavállaló akkor mentesül, ha olyan objektív körülmény miatt szünteti meg munkaviszonyát, ami miatt nem lehetett tőle elvárni a munkaviszony fenntartását. Ilyen esetnek számít, ha valakit zaklatnak a munkahelyén. A tanulmányi szerződést csak a munkáltatóra súlyos terhet rovó esetben lehet jogszerűen felmondani, ilyen többek között a jogutód nélküli megszűnés. A mai bírói gyakorlat nem tartja jogszerűnek, ha a munkáltató a munkavállaló tanulmányi szerződését azért mondja fel, mert a munkáltatónál bekövetkezett átszervezés miatt elbocsátotta a munkavállalót. Ahogy az sem elfogadható, ha a munkavállalót nem foglalkoztatják a tanulmányai alapján szerzett képesítésének megfelelő munkakörben. Ekkor a munkaáltató nem követelheti tőle a tanulmányaira fordított költségek visszafizetését.

És az ilyen esetekben felmerülő kárigény összege a munkáltató által vállalt, de a felmondás következtében ki nem fizetett költségek (pl. tandíj, tankönyvek, tanulmányok miatt kiesett munkabér, utazás költsége) körére korlátozódik. A bíróságtól munkavállalóként elsősorban azt lehet keresettel kérni, hogy állapítsa meg a szerződés felmondásának jogszerűtlenségét, ennek megfelelően kötelezze a munkáltatót a szerződésben vállalt kötelezettségei teljesítésére, illetve az általa nem teljesített (ki nem fizetett) összegek megfizetésére. Ezen felül, amennyiben a munkavállalónak bizonyíthatóan egyéb kára is keletkezett, annak összegét is követelheti.

Fontos tudnivalók

A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni. A felek a tanulmányi szerződést általában határozott időre, a tanulmányok tartamára kötik meg, korhatár nélkül, bármelyik munkavállalóval. Az Mt. tanulmányi szerződésre vonatkozó rendelkezései a szerződés felmondásáról nem rendelkeznek. A felek a szerződésben kiköthetik a felmondási jogot, illetve azt a körülmények változása is indokolttá teheti. Az Mt. általános szabálya szerint a tanulmányi szerződéssel kapcsolatos viták a munkaügyi jogviták körébe tartoznak. A tanulmányi szerződés az OMMF által nem vizsgálható jogviszony (ezeket az 1996. évi LXXV. törvény határozza meg).

 

Forrás: Salgó Andrea, eduline.hu

Vissza
Ajánlott cikkek a témában
Avis Budget Group BSC

Munkakör leírása:Avis Budget Group is a leading global provider of mobility solutions. ...

Jelentkezési határidő: 2014-11-03

PwC

Munkakör leírása:A PwC a világ egyik legnagyobb könyvvizsgáló és adó-, üzleti tanácsadási ...

Jelentkezési határidő: 2014-11-16

EY

Munkakör leírása:A trainee position is open for a student with active student status within ...

Jelentkezési határidő: 2014-10-29

Procter & Gamble Hyginett Kft.

Munkakör leírása:Tudod, hogy működik egy gyár? Lenne kedved csatlakozni egy nemzetközi ...

Jelentkezési határidő: 2014-11-24