Oldalunkon cookie-kat használunk, hogy még jobban Rád szabhassuk tartalmainkat, karrierlehetőségeinket. Részleteket itt olvashatsz.
Március 8-9-én rendezik meg a 2017-es tavaszi HVG Állásbörzét a Papp László Budapest Sportarénában. Érdemes-e egyetemistaként, főiskolásként kimenni az állásbörzére? Milyen gyakornoki lehetőségek és diákmunkák közül válogathattok, és milyen lehetőségei vannak azoknak, akik középfokú végzettséggel keresnek állást? Hajdú Csongor, a HVG Állásbörze főszervezője mesél a rendezvényről.
Idén tavasszal is több tízezer hallgató szerez majd diplomát, akik számára kézenfekvő megoldás, hogy a munkakeresést valamelyik állásbörzén kezdjék. De mennyire jellemző, hogy első- és másodévesek is elmennek a HVG Állásbörzére?
A tavaly tavaszi HVG Állásbörzén a regisztráltak 42 százaléka aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezett. Egy részük persze az aktuális félévben diplomázik, és az állásbörzén már azt a céget keresi, ahol a végzés után el tud majd helyezkedni, de nagyon sokan vannak olyanok is, akik szakmai gyakorlatot vagy diákmunkát keresnek. Nagyon sok cég felismerte, hogy ha egy gyakornok megszereti a munkahelyét, olyan munkát, olyan juttatást, olyan felelősséget, olyan munkahelyi környezetet kap, amilyet szeretne, akkor - ha tehetséges - könnyen főállású munkatárs lehet belőle, ráadásul a gyakornoki program a cégek legjobb kiválasztási módszere, hiszen munka közben látják a hallgatókat. Megtudják, hogy milyen tudással rendelkeznek, mennyire innovatív a szemléletük, mennyire szeretnének tanulni-fejlődni, mennyire illenek bele a munkahelyi kultúrába.
Igen, egyszerű diákmunkákat is kínálnak a kiállító cégek. Nem borítékolásra, postázásra és kávéfőzésre gondolok, hanem például irodai asszisztensi munkára vagy egy-egy projekthez kötődő munkára, gyakran előfordul például, hogy cégek szoftverfejlesztéshez keresnek tesztelőket. Úgy látom, hogy mostanában a vállalatok nagyobb hozzáértést igénylő feladatokat is kiadnak diákoknak, nem csak az adatbányászatot vagy a már említett borítékolást. Sőt, nagyon sok helyen részmunkaidős állásokat kifejezetten diákoknak hirdetnek, karácsony előtt például több kiskereskedelmi lánc is azzal fordult hozzánk, hogy a megnövekedett forgalom miatt diákokat vennének fel.
Nagyon fontos lenne, hogy a diákok – már elsőévesként vagy akár a középiskola utolsó éveiben – minél több információt szerezzenek a munkaerőpiaci lehetőségeikről. Ha valakinek van egy elképzelése, például egy banknál szeretne számvitellel foglalkozni, akkor jó, ha minél korábban, például elsőévesként megtudja, hogy milyen tudásra lesz szüksége, hogyan tud majd bekerülni gyakornokként vagy pályakezdőként, milyen szempontok alapján szűrik a jelentkezőket. Nagyon gyakran előfordul, hogy az egyetemisták néhány hónappal a végzés előtt jönnek rá arra, hogy fogalmuk sincs, a végzettségükkel milyen lehetőségeik vannak a munkaerőpiacon, és nagyon gyakran arra döbbennek rá, hogy valami még hiányzik a sikeres karrierkezdéshez, például valamilyen szakmai tudás vagy nyelvtudás. Mondok egy példát. Ha valakit az autóipar érdekel, jobb esélyekkel indul, ha van német nyelvismerete is. De ha ezt valaki csak a diplomaosztó előtt két hónappal tudja meg, akkor nehéz helyzetbe kerül, hiszen két hónap alatt nem tud megtanulni németül. Azért is érdemes elmenni egy-egy állásbörzére, hogy megtudják a hallgatók, az őket érdeklő területen szükséges-e mesterdiploma vagy sem, mennyire részesítik előnyben a munkáltatók az MSc-végzettségűeket.
Nem túl gyakran, de előfordul, hogy egészen fiatalok is eljönnek az állásbörzére. Az őszi állásbörzénken megjelent egy 14-15 éves srác. Elmondta, hogy az a célja, hogy szoftverfejlesztőként helyezkedjen majd el diplomásként, és 15 évesen több, szoftverfejlesztéssel foglalkozó kiállítónkhoz is odament. Elmesélte, hogy ő még csak középiskolás, de megkérdezte, hogy mit javasolnak, mit tanuljon, melyik egyetemre menjen, melyek azok a programnyelvek, amelyek fontosak. Volt egy kiállítónk, az Evosoft, amelynek annyira tetszett ennek a srácnak a céltudatossága, hogy behívták a céghez, ahol vezető fejlesztőkkel tudott beszélgetni arról, hogy ők mit tanultak, milyen úton mentek végig.
Ha valaki még nem volt HVG Állásbörzén, elképzelni sem tudja, hogy mekkora. Tavasszal arra számítunk, hogy körülbelül 210-220 kiállítónk lesz, ami azt jelenti, hogy lehetetlen végigjárni az összes standot. A látogatóink többsége három és fél-négy órát tölt a rendezvényen, és egy-egy kiállítónál általában öt-tíz percet. Vagyis négy óra alatt a 210-220-ból körülbelül 25-30 standhoz lehet odamenni. A látogatóknak emiatt előre tudniuk kell, hogy milyen standok érdeklik őket, azok a cégek mivel foglalkoznak, el tudják-e képzelni magukról, hogy ott dolgozzanak, milyen állásokat hirdetnek, megfelelnek-e nagyjából a cég elvárásainak. Így konkrét kérdéseket tudnak feltenni, és jobb benyomást keltenek.
A HVG állásbörzéjére kötelező regisztrálni, méghozzá azért, mert preferenciákat kérünk a látogatóktól. Megadják, hogy milyen egyetemen, milyen karon tanulnak vagy tanultak, milyen nyelvtudással rendelkeznek, hol szeretnének elhelyezkedni, milyen területek érdeklik őket. A rendszer automatikusan lefuttat a háttérben egy keresést, és névre szólóan kidob egy ajánlást, hogy ezeknek a skilleknek és preferenciának ez a húsz-harminc cég felel meg leginkább. Azt is megmutatjuk, hogy ezeknek a cégeknek a meghirdetett állásai hány százalékban felelnek meg a regisztráló elvárásainak. Ha valakinek nagyon kevés vagy nagyon sok találatot dob ki a rendszer, újabb szűréseket indíthat. A honlapunkon megtalálható az összes cég online profilja: milyen területen működik, milyen állásai vannak, videókat és képeket tölthetnek fel, leírhatják, hogy milyen jelentkezőket várnak. Onnantól kezdve, hogy valaki regisztrál, próbáljuk abban segíteni, hogy ki tudja hozni a maximumot a rendezvényből. Egy nagyjából három-négy e-mailből álló sorozatban például összefoglaljuk, hogyan készüljön fel, mit hozzon magával, milyen kérdéseket írjon össze.
Olvass tovább!
