Oldalunkon cookie-kat használunk, hogy még jobban Rád szabhassuk tartalmainkat, karrierlehetőségeinket. Részleteket itt olvashatsz.
Ma már egyre nehezebb elképzelni, hogy valaki szakmai tapasztalat nélkül, csak a bekeretezett diplomájával levenné a lábáról a cégek vezetőit. Vannak, akik szerint az oklevél csak egy valamiről árulkodik, az pedig a tanulásra való képességünk. Természetesen ez egy szélsőséges nézet, de azt könnyű belátni, hogy az elmélet a gyakorlattal csak egy utópisztikus világban illeszkedne tökéletesen. A tapasztalati tudás tehát elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki vonzó jelentkező legyen egy-egy pozícióra. Mi lehet a megoldás? Érdemes belevágni akár a fizetetlen gyakornokságba is azért, hogy az elméleti tudás mellett tapasztalatot is fel tudjunk mutatni?
Létezik néhány olyan terület, ahol gyakornokként is elég szépen lehet keresni – ilyen például az IT világa. Amikor azonban a gyakornokok helyzetét vizsgáljuk, érdemes figyelembe vennünk a kevésbé szerencsés, humán szektor tapasztalatra vágyó hallgatóit is. A kommunikáció vagy éppen a divat világában több mint nehéz fizetett munkát kapni hallgatóként. A sokat emlegetett „gyorséttermi munkára kényszerülő” bölcsészek gyakran nem véletlenül vállalnak szakmájukba nem illő munkát egyetemi éveik alatt – ha szakmai tapasztalatot nem is, de legalább az albérletre vagy épp a szórakozásra való pénzt megteremthetik. Bár sokan már a főiskolai/egyetemi éveik alatt saját pénzükből gazdálkodnak, ha szakmai referenciára is vágynak, sokszor bizony a fizetetlen gyakornokság az egyetlen lehetőségük. Miért érdemes igent mondani egy-egy szakmánkba vágó munkára, még ha nem is kapunk érte fizetést? Mik lehetnek a buktatók?
Ha nem engedheted meg magadnak a fizetetlen tapasztalatszerzést. Diákhitel, égbeszökő albérletárak... Ha nincs támogató háttér, sokszor nehéz igent mondani arra, hogy teljes állásban dolgozz valahol kompenzáció nélkül. Bár a megszerzett tapasztalat és a kapcsolatok hosszútávon sokat jelenthetnek, rövidtávon nem „biztosítják a túlélést”. Az USA-ban például a felsőoktatásban tanuló hallgatók nagy részének diákhitelre van szüksége a tanulmányokhoz. Így ha ott egy munkáltató a jelentkező önéletrajzában egy hosszú listát lát előkelőbbnél előkelőbb cégeknél eltöltött ingyenes gyakornokságokról, abból nem feltétlenül a megszerzett tapasztalatok és készségek jutnak eszébe. Ilyenkor a HR-es gyakran inkább azt vonja le következtetésként, hogy az illető anyagi körülményei átlagon felüliek, se többet, se kevesebbet.
Ha se fizetést, se kihívást jelentő feladatokat nem kapsz. Egy fizetetlen gyakornoki pozícióban joggal elvárhatod, hogy ha fizetést nem is, akkor valódi, kézzelfogható tapasztalatot szerezz. Ha csak kávéfőzésre és fénymásolásra akar egy cég téged felvenni, ráadásul ingyen, az valószínűleg semennyire sem éri meg. Ingyenes pozíciót csak akkor válassz, ha profitálhatsz belőle.
Lehetséges, hogy kevésbé leszel kolléga, mint a többiek. Több olyan külföldi (főleg USA-beli) hírt lehetett hallani az utóbbi időben, miszerint egy-egy fizetetlen gyakornok rosszul járt a pozíciójából fakadó hátrányok miatt. Mivel ezek a gyakornokok nem voltak teljes állású munkatársak, kevesebb joguk is volt a munkahelyükön – sokkal nehezebben tudtak fellépni a diszkrimináció, sőt egyes esetekben akár a zaklatás ellen.
A szakmai tapasztalatok ma már elengedhetetlenek a munkaerőpiacon. Ma már nagyon fontos, hogy mikor egy állást megpályázol, akkor az önéletrajzodba ne csak a tanulmányaidat, esetleg egy-két nyári diákmunkát tudj beleírni. A szakmai tapasztalat nagy előnyt jelenthet számodra a piacon, és ha ezt csak ingyenes pozícióban tudod megszerezni, akkor ennek az előnynek bizony ez az ára.
A tapasztalat tudást jelent. Azon felül, hogy jól mutat a szakmai múltad (még ha pillanatnyilag esetleg nyúlfarknyi is) a CV-dben, számodra is hasznos lehet mindez. Hatalmas élmény lehet megtapasztalni az elméletet a gyakorlatban, az iskolapadban hallottakat a való életben látni. Emellett pedig magadról is rengeteged megtapasztalsz egy munkahelyen: megtudod, hogyan kezelsz egy konfliktust a kollégákkal, hogyan tudsz együttműködni, hogy állsz a határidőkkel, és nagyvalószínűséggel az időmenedzsmentet is újraértelmezed.
A szakmai kapcsolatok előrevisznek. A szakmai környezet inspiráló és a kapcsolati hálónkat is jelentősen kibővíti. Mindez több, mint fontos a karriered építése szempontjából. Csak egy példa: az elégedett felettesed/munkatársad nyugodt szívvel ajánl majd téged.
A legjobb esetben egy biztonságos, védett környezet kapsz a fejlődéshez. Jó esetben mentor/mentorált kapcsolatban leszel a feletteseddel és nem, mint főnök/beosztott. Mivel nem kapsz fizetést, így a mentorod is biztosan képben lesz, hogy az erőfeszítéseid személyes fejlődésedet szolgálják. Ha tanulni szeretnél, kitartó és asszertív vagy, sokat kihozhatsz egy gyakornoki lehetőségből.
Mivel bizonyos értelemben te is szívességet teszel a cégnek, nagyobb rugalmasságot kaphatsz. A munkaidőt például sok esetben sokkal könnyebben variálhatod, mint a fizetett kollégáid.
Lehetőséget kaphatsz egy teljes állásra. Nem utolsó sorban akár egy vágyott pozíciót is felajánlhatnak neked, a kiváló munkádat látva, most már pénzért.
Ha tehát szakmai tapasztalatokat szeretnél szerezni és kicsit színesíteni az önéletrajzod, így pedig vonzóbb jelentkezővé válni a munkáltatók szemében, néha be kell vállalni a nem fizetett pozíciót is. Ha nem tudod magadnak megengedni, hogy teljes állású tapasztalatszerző légy, fizetés nélkül, akkor matekozhatsz az időddel: hány órát tudsz bevállalni egy héten úgy, hogy mellette részmunkaidőben dolgozol valahol máshol? A rövidtávú célok mellett (amilyenek például egy sikeres vizsga vagy épp a nyaralásra való spórolás) tervezz előre, keresd azokat a lehetőségeket, ahol magadba szívhatod a szakmát – akár már a legelső egyetemi/főiskolai évedtől kezdve.
