Oldalunkon cookie-kat használunk, hogy még jobban Rád szabhassuk tartalmainkat, karrierlehetőségeinket. Részleteket itt olvashatsz.
Az államvizsga jelenti a felsőoktatási pályafutás egyik csúcspontját, amikor neves szakemberekből álló vizsgabizottság előtt kell bemutatnod elméleti és gyakorlati kutatómunkád eredményeit. Csak bátran!
Amikor elérkezik a nagy nap, a legfontosabb feladatod az lesz, hogy a rendelkezésre álló fél-háromnegyed órában a többnyire ismeretlen emberekből álló bizottsággal megismertesd hosszú kutatási munkád anyagát. Célszerűen saját eredményeid bemutatásával kezdve, később az elméleti háttér részleteire is kitérj. A szakdolgozat védése mellett általában komplex államvizsga tételekből is felelned kell, számot adva analizáló és szintetizáló gondolkodási képességedről.
Nézzük, milyen tényezők befolyásolhatják teljesítményed értékelését!
Az államvizsgához rengeteg szorongás, félelem kapcsolódik azoknak a fejében, akik még előtte állnak. És nagy megkönnyebbülésről számolnak be, akik már túl vannak rajta. Többnyire azt is elismerik a sikeres vizsgázók, hogy a bizottság tagjainak nem az a célja, hogy a jelölteket porig alázzák. Ugyan a szakma jeles képviselőit osztják be vizsgabizottságokba, de jó tudni, hogy néha nekik sincs túl sok kedvük fél vagy egész napokat üldögélni egy levegőtlen, felforrósodott szobában. Jelentősen emeli a hangulatukat, ha legalább néhány apró intellektuális kihívást és örömet tartogató gondolattal szembesülnek a hosszú vizsganap során.
Nyugodtan félreteheted a kisebbrendűségi érzésed az államvizsga idejére. Még akkor is, ha nagyon neves szakemberekből álló bizottság előtt mutatod be a munkád, szinte biztos lehetsz abban, hogy nálad jobban senki nem ásta be magát a téma mélységeibe. Különösen akkor, ha alapos kutatómunkát végeztél, és az elmúlt fél évtized meghatározó forrásai mellett a kevésbé neves szerzők anyagait is feldolgoztad. A vizsgáztatók ugyan az alapelvekkel, fontos szerzőkkel minden bizonnyal találkoztak már, de a részletekkel kapcsolatban nagy valószínűséggel meggyőzhetőek.
A magabiztosság fontos, ami különösen akkor mutat meggyőzően, ha tényleg van mögötte tudás is. Jó ha tudod, hogy a vizsgabizottság valójában arról dönt, hogy a jelölt alkalmasnak látszik-e a megszerezhető diplomával betölthető állások várható feladatainak elvégzésére. Apróbb bakik, hiányosságok még kiköszörülhető csorbát jelentenek, de a bizonytalan, saját tudását rosszul prezentáló szakemberek nem jelentenek jó cégért a szakmának, a képző intézménynek. Döntésképesség, meggyőző előadásmód és jól megalapozott tudás - nagyjából ennyi a megfelelés alapfeltétele.
Mint egy átlagos vizsga során, az államvizsga helyzetében is pszichológia tesztről van szó. A meggyőző fellépés, váratlan helyzetek megoldásában, kérdések megválaszolásában szerzett rutin, a kötetlen előadói képességek csillogtatása alapelvárás. A tényeket messzemenőkig tiszteletben tartva a helyszínen kreativitásról is tanúságot kell tenni, ha a bizottsági tagok további összefüggésekre kíváncsiak. Ráadásul a teljes előadás ideje alatt nem kapnak visszajelzést a jelöltek, mennyire sikeres a teljesítményük. Többnyire nincsen rossz szándék a pókerarcú bizottság kérdéseinek hátterében, és az is elképzelhető, hogy a bizottsági tagok mindössze a szakdolgozat bírálata és néhány felcsapott oldal alapján tájékozódtak a jelölt munkásságáról. Ezért hát úgy kell bemutatni a szakdolgozatot és az államvizsga tételt, hogy kerek egész legyen a történet.
Az államvizsgán repül az idő. Még ha az előtted vizsgázóra várva nagyon hosszúnak is tűnt a fél óra, a bizottság előtt állva felpörögnek az események. A legzseniálisabb szakdolgozat, a legalaposabban kidolgozott vizsgatétel sem ér semmit, ha kicsúszol az időből, és nem tudod bemutatni a leglényegesebb részeket. Ezért már a vizsgára készülve állítsd össze azt a minimum anyagot, amit maximum 15 percre méretezve biztonsággal elő tudsz adni. Gyakorold be alaposan az előadásodat, kérj meg néhány évfolyamtársadat, hogy legyenek a vizsgabizottságod - és add elő, amit fontosnak tartasz.
Határozottan élvezetesebb az államvizsga, ha a jelöltek prezentációt készítenek vizsgálatukról. Ábrákkal, rövid összefoglalókkal segítik a bizottság tagjait, hogy néhány percben áttekintsék a vaskos szakdolgozatok tartalmát. A jó prezentáció - amellett hogy élvezetes, színes - kulcsszavakra épül. Ezekről a kulcsszavakról beszélhetsz hosszabban, rövidebben, de gondolj arra, hogy mindegyiket bele kell foglalnod az előadásba és időhiányban szenvedve nem túl elegáns megoldás átpörgetni kihagyandó részeket. Ezért 10-15 diánál többet ne készíts a fél órára tervezett előadáshoz. Ne zavarjon, hogy esetleg néhány számodra kedves, érdekes apró részletről nem ejthetsz szót. Megteheted még a vizsgán elhangzó kérdésekhez kapcsolódva.
Az előadás során akkor is törekedj a szemkontaktusra a hallgatóságoddal, ha vetített anyagot vagy kiosztott jegyzetet használsz, és a vetítés során elegáns megoldás lehet, ha állva mutatod be az előkészített anyagot.
Az államvizsgán elhangzó kérdéseknek többnyire nem az a céljuk, hogy lehúzzák a feleleted. Plusz pontot jelenthet az értékelésben, ha képes vagy gyorsan reagálni a vizsgáztatók váratlan kérdéseire. De azzal is tisztában vannak a vizsgáztatók, hogy egy kevésbé sikeres prezentáció után nem várhatnak briliáns válaszokat a kifáradt jelölttől. A reakcióképességet, a feltett kérdéseken való gondolkodást azonban elvárják.
