Oldalunkon cookie-kat használunk, hogy még jobban Rád szabhassuk tartalmainkat, karrierlehetőségeinket. Részleteket itt olvashatsz.
Lassan vége a tanévnek, tanulók és hallgatók ezrei kezdik meg a jól megérdemelt nyári szünetet. Vannak azonban olyanok, akiknek nem csak a strandpart és a fesztiválok lesz a program, mivel kötelező szakmai gyakorlaton kell részt venniük.
Lássuk hát milyen adó és társadalombiztosítási vonzata van egy ilyen szakmai gyakorlat keretein belül történő foglalkoztatásnak.
Először nézzük a középfokú tanulmányokat folyatató tanulók nyári szakmai gyakorlatához kapcsolódó szabályokat. Összefüggő nyári szakmai gyakorlat esetében a tanulón kívül megjelenik két másik szereplő, a gyakorlati képzést szervező szakképző iskola és a gyakorlati képzést folytató szervezet. Amennyiben csak az említett szakmai gyakorlat megszervezéséről van szó, úgy az iskola és a szervezet között együttműködési megállapodást kell kötni. A tanuló a gyakorlati képzését ez alapján tudja folytatni.
Kötelező szakmai gyakorlat esetében gyakran felmerül a kérdés, hogy kell-e bármilyen juttatást fizetni a gyakorlatot végzőnek. Tanulóknak, ha együttműködési megállapodás alapján történik a foglalkoztatás, a fogadó cégnek díjazást kell fizetnie, melynek összege el kell érje a minimálbér 19,5 százalékát. Maga a pénzbeli juttatás minden megkezdett gyakorlati hét után jár, így heti összege a havi díjazás egynegyed része. Hiányzás esetén a juttatás arányosítható a távol töltött napok függvényében.
Alapvetően a kötelezően előírt juttatás adómentes, viszont ha ennél magasabb összeg kerül kifizetésre úgy a meghaladó rész egyéb jövedelemnek minősül, ezáltal 16% személyi jövedelemadó terheli.
A teljes cikk elolvasásához kattintson ide.
