Oldalunkon cookie-kat használunk, hogy még jobban Rád szabhassuk tartalmainkat, karrierlehetőségeinket. Részleteket itt olvashatsz.
A közel 300 milliós projekt a teljesítményelektronika és az elektromos közlekedés területén az előzetes várakozásokat is felülmúló eredményekkel zárult június 30-án.
Lezárult a Siemens Zrt. és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának (BME VIK) közös kutatás-fejlesztési projektje. A két és fél éves együttműködés a kormány támogatásával, illetve a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap finanszírozásával valósult meg. A közel 300 milliós projekt a teljesítményelektronika és az elektromos közlekedés területén az előzetes várakozásokat is felülmúló eredményekkel zárult június 30-án.
A KMR_12-1-2012-0188 azonosítószámú projekt a Széchenyi 2020 keretei között valósult meg; célja az elektromos autók hajtásinvertereinek és energia-ellátó rendszerének optimalizálása volt. A 281 milliós projekt megvalósulásához a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap csaknem 199 millió forinttal járult hozzá.
„Előrejelzések szerint 2025-re nemzetközi szinten az autógyártás jelentős részét olyan autók fogják kitenni, amelyek részben vagy teljes egészében elektromos hajtásúak. Míg ez a károsanyag-kibocsátást számottevően csökkenti, addig a hálózatra csatlakozó elektromos autók akkumulátortöltői negatív hatással vannak az elektromosellátó-rendszerek feszültségminőségére. Erre vonatkozóan jelenleg nincsenek szigorú előírások, ugyanakkor ezt a hatást minimalizálni kell; erre irányult a Siemens és a BME VIK közös kutatás-fejlesztési projektje is” – ismertette Varjasi István, a BME docense, a projekt szakmai vezetője a BME VIK oldaláról.
„A projekt keretein belül olyan újfajta eljárásokat kutattunk, amelyek kevesebb hálózati torzítást okoznak. Emellett az akkumulátortöltők irányítóegységeinek digitális környezetben történő tesztelésére alkalmas hardware-in-the-loop (HIL) szimulátort fejlesztettünk ki. Az előzetesen kitűzött célokat messze túlteljesítettük, a témához kötődő két szabadalom mellett a projekt keretében a BME-n két új, mérésekre és fejlesztésekre alkalmas laborkörnyezetet alakítottunk ki ” – számolt be Balázs Gergely György, a Siemens kutatási vezetője.
Zeitler Balázs, a Siemens magyarországi leányvállalatának témáért felelős projektmenedzsere sikertörténetnek nevezte a BME és a Siemens két és fél éves együttműködését. „A közös munka során született eredményeket mindkét fél több területen is hasznosítani tudja: egyrészt integrálódnak az egyetemi tananyagba, másrészt pedig több siemenses fejlesztésnek is részét képezik majd a jövőben” – tette hozzá. A felek a projekt zárása után is tervezik a munka folytatását, legyen szó fejlesztésekről, egyéb együttműködésekről vagy fiatal mérnökök képzéséről.
