Oldalunkon cookie-kat használunk, hogy még jobban Rád szabhassuk tartalmainkat, karrierlehetőségeinket. Részleteket itt olvashatsz.
Tapasztalatok alapján számos kérdés vetődik fel a cégeknél a diákok nyári foglakoztatása kapcsán hiszen nem egy szokványos munkaviszonyról van ilyenkor szó. Ebben a szövegben ahhoz szeretnénk segítséget nyújtani, hogy mire kell ilyenkor figyelemmel lenni adózási és munkajogi területen.
Az eltérő jogszabályi háttér miatt külön tárgyaljuk a felsőoktatásban tanuló hallgatók és a szakközépiskolai tanulók gyakorlati foglalkoztatására vonatkozó legfontosabb munkajogi, adózási szabályokat.
A szakmai gyakorlatra kötelezett hallgató a felsőoktatási törvény szerint a szakmai gyakorlóhellyel kötött hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát. A szerződés kialakítása és a hallgató foglalkoztatása során tekintettel kell lenni a hallgatók egészséges munkavégzését szolgáló, az általánostól eltérő munkajogi szabályok betartására:
éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el;
a hallgató napi munkaideje nem haladhatja meg a 8 órát, munkaidőkeret alkalmazása esetén legfeljebb egyheti munkaidőkeretet lehet elrendelni;
a hallgató számára legalább 12 óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani;
próbaidő nem köthető ki;
a pihenőnapok/pihenőidő egyenlőtlen beosztására vonatkozó rendelkezés nem alkalmazható.
Munkaszerződés kötelező tartalmi elemei
A jogszabály azt is meghatározza, hogy mit kell mindenképpen tartalmaznia a hallgatói munkaszerződésnek. Felhívom a foglalkoztatók figyelmét, hogy az alábbiak semmilyen esetben nem hagyhatók ki a munkaszerződésből, abban tehát mindenképpen szerepelnie kell az alábbiaknak:
a szakmai gyakorlóhely adatai;
a hallgató természetes személyazonosító adatai;
a hallgatóval hallgatói jogviszonyt létesített felsőoktatási intézmény adatai;
a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottakkal azonos módon a szakképzettség megnevezése és a képzési idő;
a hallgató munkaköre;
a szakmai gyakorlat helye (munkahely), időtartama (kezdő és befejező időpontját), szükség esetén szakaszai, a hallgató napi munkaideje, a hallgatót megillető díjazás összege illetve a díjazás hiánya;
a hallgató szakmai gyakorlata felsőoktatási intézményi felelősének és a szakmai gyakorlóhely szakmai felelősének megnevezése;
szakmai gyakorlóhelyen a hallgató számára – a jogszabály alapján járó juttatásokon és kedvezményeken felül – biztosított egyéb juttatások és kedvezmények megjelölése, azok mértéke és nyújtásának feltételei.
Diákok munkadíja, van egy minimum
A felsőoktatási törvény előírja, hogy amennyiben a gyakorlat egybefüggő időtartama eléri a 6 hetet, úgy a hallgatónak legalább heti 15 225 forint díjazást kell fizetni, mely adómentesnek minősül. Amennyiben a gyakorlat egybefüggően nem éri el a 6 hetet, úgy egyáltalán nem kötelező a hallgató díjazása. Természetesen a foglalkoztató dönthet úgy, hogy mégis „fizet” a hallgatónak vagy a fenti összegnél magasabb összegű munkadíjban részesíti. Ebben az esetben havonta a minimálbért meg nem haladó rész szintén adómentes juttatásnak minősül.
Nem kell szochót fizetni
2014-es változás, hogy a hallgató részére kifizetett juttatás után a foglalkoztatónak nem kell szociális hozzájárulási adót (szocho) fizetnie, emellett a hallgatói munkadíjból az egyéni járulékokat sem kell levonni és megfizetni. Ebből fakadóan tehát a hallgatók nem minősülnek biztosítottnak ezen jogviszonyuk alapján, így a bejelentési kötelezettség sem terjed ki rájuk. Érdemes megjegyezni, hogy fentiek ellenére a hallgató a hallgatói jogviszonya alapján jogosult lesz a természetbeni egészségügyi ellátásokra, azonban például táppénzt nem kaphat és ezen időszak nyugdíjra jogosító szolgálati időként sem vehető majd figyelembe.A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy a nappali tagozatos hallgatók gyakorlati foglalkoztatása kedvező lehetőség, érdemes élni vele.
