Oldalunkon cookie-kat használunk, hogy még jobban Rád szabhassuk tartalmainkat, karrierlehetőségeinket. Részleteket itt olvashatsz.
Csak kapkodjuk a fejünket, annyi újszerű és lenyűgöző ismerettel gazdagodunk mindennap – a Science magazin csokorba gyűjtötte, mely témakörök lesznek mindannyiunk számára a legígéretesebbek 2016-ban.
Napjainkban a világ összes időjárási előrejelzését kevesebb mint 20 hagyományos műhold adatai alapján készítik. Igen ám, de az elöregedő műholdak mérései egyre pontatlanabbak, és némelyikük technológiai képességei legfeljebb egy 486-os PC-vel egyenértékűek. Egy hagyományos műhold megépítése és pályára állítása ráadásul 300 millió dollárnál kezdődik.
Márpedig óriási az igény a megbízható előrejelzés iránt, amely jelentős anyagi hasznot képvisel a kibocsátó és a fogadó számára egyaránt. Ezért egyre több kisebb cég vág bele abba, hogy mikroműholdak felbocsátásával kereskedelmi meteorológiai szolgáltatást hozzon létre.
Ezek a cipősdoboz méretű kis űreszközök a GPS-rádióokkultáció (RO) elve alapján működnek: a légkör rétegein keresztül hatoló rádióhullámok elhajlanak, ebből lehet következtetni a hőmérsékletre, a nyomásra és a vízgőztartalomra.
A GPS-RO űreszközök a termoszférában, vagyis a repülőgépek utazási zónájánál jóval magasabban, de a geostacionárius műholdak szintjénél alacsonyabban keringhetnek, ezért pontosabb adatokkal szolgálhatnak.
A mikroműholdak előállítása és feljuttatása a nagyokhoz képest olcsó, ezért tömegével indíthatók. Állítólag 2016 végére tízszer, 2017 végére már százszor annyi adatot fognak produkálni, mint az eddigi nagy műholdas szolgáltatók.
Az elmúlt évtizedben rengeteg tudósítás számolt be a kínai ipari fejlődés árnyoldaláról, a légszennyezésről. Ugyanakkor Kína ma már a világ első számú zöldenergia-előállítója, másrészt a súlypont egyre inkább Indiára tevődik át, amely a Föld harmadik legnagyobb szénkészletével rendelkezik: ennek kiaknázásával több százmillió polgárát emelhetné ki a mélyszegénységből.
India a közelmúltbeli párizsi klímakonferencián ígéretet tett arra, hogy 2030-ra áramszükségletének 40 százalékát megújuló forrásból teremti elő, de sokak szerint ez ellentétes a társadalmi igényekkel.
Megsokszorozná az űrkutatásra fordítható összegek hatékony felhasználását, ha a rakéták a műholdak pályára juttatása után nem zuhannának bele az óceánba, hanem épségben visszajutnának a Földre – vagy legalább az első fokozatuk.
Az új kutatások szerint, amennyiben a HIV-fertőzött kezelését a diagnózis felállítása után haladéktalanul megkezdik, az nemcsak az egyénnek, hanem a társadalomnak is kedvező, mivel így visszafogható mind az AIDS kifejlődése, mind a továbbfertőzés.
Ha a fertőzés kockázatának kitett, de még egészséges személyeket megelőzésképpen antiretrovirális gyógyszerrel kezelik, akkor sikerülhet megállítani az adott közösségben a betegség terjedését.
Az új módszer lényege, hogy nem gének hozzáadásával próbál valamely betegséget meggyógyítani, hanem a meglévő géneket szerkeszti (szabja) át: a CRISPR technológiával a sejtbe helyesen funkcionáló mintát juttatnak be a nem vagy rosszul működő génszakaszok lecseréléséhez.
A sejt saját DNS-javító mechanizmusai ezt kezdik másolni, így indul be a gyógyulás folyamata. Az Egyesült Államokban már zajlik a vérzékenység és bizonyos rákbetegségek génszerkesztéses kezelésének klinikai vizsgálata. Mivel azonban a módszer lehetőséget adhat az emberi embriók módosítására, etikai szempontból még sok vizsgálatot igényel.
Sokáig a részecskefizika vezető elmélete volt a szuperszimmetria, amely szerint minden ismert részecskének létezik egy úgynevezett szuperpartnere: rendkívül kis tömegű, ezért még fel nem fedezett részecske.
A fizikusok szerint elképzelhető, hogy ez alkotja a sötét anyagot. A genfi CERN részecskegyorsítóban majdnem a fény sebességével ütköztetnek egymásnak protonokat, ennek köszönhetően új elemi részecskék keletkeznek. Így sikerült bizonyítani az "isteni részecskének" is nevezett Higgs-bozon létezését, és talán nemsokára a szuperpartneréét is.
Noha az eddig alkalmazott merev elektronika olyan csodákat adott nekünk, mint az okostelefon, a tablet és az okosóra, lehet ezeknél jobbat kitalálni: a legújabb kutatások nyomán előállított hajlékony elektronikával már nincs messze a végtagpótlásokat borító mesterséges bőr vagy a szervezetbe ültethető folyamatos állapot-ellenőrző műszer.
Tetszett a hírünk? Akkor olvasd el ezeket is:
Pár éven belül az okostelefon kiváltja a tévét
Öt év múlva már nem is lesznek okostelefonok?
