Oldalunkon cookie-kat használunk, hogy még jobban Rád szabhassuk tartalmainkat, karrierlehetőségeinket. Részleteket itt olvashatsz.
A repülés mindig különös izgalommal tölti el az embert. Még egy rutinos utazónak is megemelkedik a pulzusszáma, amikor a becsekkolás után a szeme elé tárul egy-egy monumentális gépóriás. Míg nekünk, akik csak olykor éljük át ezt, igazán emlékezetes élmény egy becsipogás is a kapunál, valakinek nem telik el nap repülők, fémdetektorok és alapos átvizsgálások nélkül. Ők a toronyirányítók, akik naponta százával köszöntik, és bocsátják útra a gépeket.
Az igazán magával ragadó az, hogy még hosszú évek után is ott a csillogás a szemükben. „Nincs szebb dolog annál, mint egy éjszakai szolgálatban nézni a kivilágított repteret. Látni a pályákat, a repülőket és azok mozgását, nagyon különleges érzés” – mondja Kisfaludy Emese, aki több mint 10 éve dolgozik a HungaroControl Zrt. kötelékében.
A légiforgalmi irányító, supervisor, egészen kiskorától a kerozin illatára vágyott. Gyermekként Malév pilótának készült, majd közlekedésmérnökként végezve a repülőtéren vállalt állást. Amikor értesült a légiforgalmi irányítói tanfolyamról, nem volt kérdés, hogy beadja jelentkezését és valóra váltja álmát: bekerül a toronyba.
„A tanfolyamon vegyes csapat volt, fizika tanár és közgazdász is jelentkezett a lehetőségre. Nem a végzettség és a személyiség számított, sokkal inkább a műszaki érdeklődés, kalandvágy és a nyitottság. Ebben a pozícióban fontos a gyors döntéshozatal, jó helyzetfelismerő- és problémamegoldó képesség, kreativitás, ugyanakkor a szabálykövetés is. Akiben benne van ez az érdeklődés és az elhivatottság, annak sikerülni fog” – emeli ki Emese. Talán sokak számára hosszúnak tűnik a kiválasztási folyamat és a két éves tanfolyam, azonban ahhoz, hogy a szakszolgálati engedélyt elnyerve magabiztosan tudja valaki ellátni a feladatokat, ennyi igenis szükséges. „A tanfolyam elvégzése során a legnehezebb az volt, amikor már túl voltam a felvételin és az eredményre vártam. Ott álltam a nagy lehetőség kapujában, és arra vártam, hogy beléphessek rajta. Amikor bekerültem a programba hihetetlen felemelő érzés volt, – eleveníti fel a kiválasztás folyamatát a supervisor – akkora erőt adott nekem, hogy ez az érzés mindvégig hajtott. Azt gondolom, hogy ha valakiben megvan a lelkesedés, szenvedély, akkor semmi nem hátráltathatja abban, hogy az álmait valóra váltsa. Nem kell izgulni, csak önmagadat kell adni.”
A munka pedig valóban olyan, amilyenre felkészítik az embert. Felelősségteljes és izgalmas, hiszen ez az a hely, ahol először felveszik a kapcsolatot a repülővel. A toronyirányítók köszöntik a felszállásra készülő pilótát, tőlük kapja meg a járat a repüléshez szükséges adatokat, emelkedési magasságot, kivezetési útvonalat és az azonosításához szükséges másodlagos kódot. „Jó dolog döntéseket hozni és végrehajtani a feladatokat, hiszen ránk van bízva, hogy rendben érjen célba egy adott járat. Lehet köd, eső, hó – mindig az irányító felel a biztonságért” – mondja Emese. Ez a szakma olyan, hogy folyamatosan tanulni kell. Amikor pedig az ember valamiben bizonytalan, nem szabad félni, megkérdezni valamit. A megfelelő információ nélkül ugyanis akár katasztrófa is történhet.
A 2014. január 1- je óta supervisor pozícióban dolgozó három gyermekes édesanya a második nő, aki ezt a pozíciót betölti. De mint meséli, a neme sosem volt szempont, ha munkáról volt szól. „Amikor beülök a székbe, és elkezdődik a műszak, az hogy nő vagyok, mellékessé válik. A legfontosabb, hogy menjen a munka, a kollégák megkapják a szükséges dolgokat és segítséget. Ugyanolyan hatékonyan tudom elvégezni a munkám, mint bárki más. Mindenkinek lehet rossz napja, bárki hibázhat, de ebben nem játszik közre a nemem” – Emese kiemeli, hogy a cégnél nincs megkülönböztetés férfiak és nők között, sem fizetésben, sem bánásmódban. Az irányítás mellett a cég további kihívásokat is biztosít a fejlődni kívánó szakembereknek. „ Szinte mindenkinek van plusz elfoglaltsága a cégen belül: van olyan, aki oktat, más pedig különböző fejlesztésekben vesz részt. Ezek azért jók, mert új kihívásokat jelentenek a munka mellett. Rajtad áll, mennyire vonódsz be más tevékenységekbe.” Folyamatosan vannak új impulzusok, a profizmus és a képzettség miatt pedig kivételesen jó a légkör.
Ezek után Emese búcsúzóul csak annyit mond nekünk: „Ha valóra akarod váltani az álmod, akkor gondold át, hogyan tehetsz érte! Akkor nem fog beteljesülni, ha csak otthon üldögélsz. Tapasztald meg milyen a felvételi, mérettesd meg magad egy ilyen erőpróbán! Ne hagyd ki ezt a lehetőséget!”
Ki az, aki nem gondolkodik ezek után azon, hogy megpróbálja?:)
