Oldalunkon cookie-kat használunk, hogy még jobban Rád szabhassuk tartalmainkat, karrierlehetőségeinket. Részleteket itt olvashatsz.
A szakképzett munkaerő hiánya az ország több régiójában is a fejlődés gátját képezi, kiemelt fontosságú tehát a minőségi képzés. A HR-esek álma – a többéves szakmai gyakorlattal rendelkező pályakezdők megtalálása – a duális képzés sikerességén áll vagy bukik. A gyakorlati képzés megvalósulásához azonban ma még elengedhetetlen a gépforgalmazók és az iskola vezetőinek megfelelő hozzáállása és szerencsés egymásra találása. Ilyen együttállásokból születnek a sikertörténetek, a mi esetünkben a képzett gépészmérnökök.
Savaria Műszaki Intézet a Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi és Műszaki Karához tartozik. Az intézet és maga a szombathelyi gépészmérnökképzés a felsőoktatás strukturális átalakítása révén jött létre. A gépészmérnökképzés elindítását nagymértékben a környező hat nagyvállalat munkaerőhiánya indokolta. A képzés tavaly szeptemberben duális formában indult el, a hallgatók mintegy 90%-a tehát ősszel 13 héten keresztül az egyetemen tanul, amit a téli időszakban 8 hetes gyakorlati rész követ, majd a 13 hetes tavaszi elméleti képzés után ismét 15 hetes nyári gyakorlat következik. A duális képzés egyik előnye, hogy az egyetemen tanultakat valós üzemi körülmények között is megtapasztalják a hallgatók, másrészt az állami ösztöndíj mellett a vállalatoktól is van jövedelmük, így szerződéses keretek között dolgozhatnak azon a területen, ahol később a szakmájukat akarják művelni.
Dr. Andó Mátyás egyetemi docens, az egyetem Savaria Műszaki Intézetének igazgatóhelyettese szerint: „Egyetlen szakirányunk van – a gyártástechnológia, maximum 80 fős létszámmal –, és viszonylag nagy óraszámban tanítjuk az alapozó tantárgyakat, közte az információtechnológiákat (CAD, CAM, FEM). Magyarországon a gyártási tevékenység a kisebb sorozatok felé megy el, mert a nagyszériás tömeggyártás egyre nagyobb mértékben Ázsia felé veszi az irányt. A rugalmas alkalmazkodáshoz és a gyors átállásokhoz viszont egyre képzettebb munkavállalók kellenek majd. A tanműhely szeptemberre teljesen alkalmassá válik arra, hogy hallgatókat is fogadjon.”
A tanműhely létrehozását az egyetem a Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alapból finanszírozta. „A magyar felsőoktatás mind a gépek, mind a szemlélet tekintetében megrekedt a 70-es években. A fémmegmunkálásról az 50-es években írt könyveket a későbbi évtizedek során sokszor csak átcsomagolták, és még most is találkozni olyan tananyagokkal, amik ezekből a könyvekből vesznek át ábrákat, szövegeket, és már köszönőviszonyban sincsenek a modern gyártástechnológiával. Az új szellemiségű intézmények viszont keresik a lehetőségeket a piac igényeinek megértésére és kiszolgálására. Ez pályázatokból többé-kevésbé lehetséges is, de a közbeszerzések sajátossága, hogy nem elég egy aktuális állapotra készülni, hanem a hosszú távú fenntarthatóságot kell megcélozni alacsony üzemeltetési költséggel, mert a későbbi szervizre, beszerzésekre már nem biztos, hogy lesz forrás. Egy későbbi meghibásodás vagy szerszámcsere esetére előre be kell biztosítanunk magunkat, mert annál drágább gép nincsen, mint amelyiket nem használjuk. A mi esetünkben: ha egy gépen nem tudunk oktatni, akkor azzal csak veszteséget csináltunk. Ebből a megfontolásból vettünk a vízvágó gép mellé egy tonna abrazív anyagot. Részben a magas költségek miatt nem vásároltunk például lézervágót, a köszörű megvásárlásáról pedig azért mondtunk le, mert a folyamat lassúsága, körülményes beállíthatósága miatt nehezen oktatható egyetemi körülmények között, ráadásul sok esetben már a CNC eszterga- és marógépeken megoldható a pontos és megfelelő felületi minőségű megmunkálás” – magyarázta dr. Andó Mátyás.
A tanműhely berendezésénél arra is figyelni kellett, hogy mi van a környező cégek saját oktatóműhelyeiben, ezzel az egyetem a párhuzamosságot kívánta elkerülni. A gépek nagy részét – például a vízvágót is – dr. Andó Mátyás a Mach-Tech kiállításon hasonlította össze a kategóriatársaikkal, de ezután független közbeszerzési kiírást kellett közzétenni, amire bármelyik forgalmazó pályázhatott. A tanműhelyben a vízvágón kívül egy hagyományos maró- és két esztergagép, egy fűrészgép, egy vákuumformázó és egy gyorsprototípusgyártó található, most érkezett egy CNC maró és egy rúdadagolóval ellátott CNC eszterga, de a tervek között szerepel egy fröccsöntő gép beszerzése is.
Az egyetem tavaly szeptemberben írta ki a pályázatot, a vízvágó egy nyolccsoportos kiírás egyik tétele volt. Bárki pályázhatott a megfelelő műszaki paraméterekkel, de csak a Ge-Co Hungary Kft. adott be pályázatot. A cég olyan árakat alkalmazott, amik egy felsőoktatási intézmény számára is elfogadhatók voltak, és vállalták a pályázattal járó rengeteg papírmunkát. „Szerencsénkre, mert a Mach-Techen látottak alapján az OMAX gép messze kiemelkedett a versenytársak közül” – tette hozzá dr. Andó Mátyás. A műszaki paraméterek kiírásánál figyelembe kellett venni a későbbi oktatási körülményeket is, így például elvárás volt a monitorduplázás, hogy a képernyőn megjelenő vezérlési adatokat a hallgatók is lássák, de nem számít standard felszerelésnek a tanulókat védő plexi sem. Fontos volt még a forgalmazó által kínált támogatás és oktatás.
„Az egyetemi környezet nyilván eltér egy üzem lehetőségeitől, itt olyan munkákat is elvégeztünk – ilyen volt például az elektromos bekötés –, amiket normál esetben nem teszünk, vagy nem is tehetünk meg, mert nem nyúlhatunk hozzá az ügyfél hálózatához. Olyan banális dolgokban is segítettünk, mint a gép mozgatása, hiszen egy egyetem nem rendelkezik daruval vagy targoncával. Megfelelő hozzáállás nélkül ez az üzlet nem jöhetett volna létre – jegyezte meg Egedy Barna, a Ge-Co Hungary Kft. területi képviselője. – A hosszú garanciaidőt is figyelembe véve több költségünk lesz ezzel a géppel, mint amekkora összeget a pályázatba beírtunk. A listaárhoz képest jelentős kedvezménnyel adtuk a vízvágót, de ezt csak úgy tudtuk megtenni, hogy az OMAX gyár is részt vállalt az egyedi árképzésben. A leszállított MAXIEM 1515 vízvágó gép később számos automatizálási megoldással vagy 3D vágófejjel bővíthető, ez csak forrás kérdése. De jelen esetben a gépnek nem kell gazdasági értelemben visszatermelnie az árát. A Ge-Co Hungary Kft. hosszú távon gondolkodik, és számol azzal, hogy az itt pallérozódó gépészmérnökök az OMAX-technológiát fogják elsajátítani, és adott esetben előtérbe helyezni, ha a munkájuk során gépbeszerzésre kerül majd sor.”
„Alapigényeket bárki ki tud elégíteni, de ha már öttengelyes gépről, termikus kompenzációról beszélünk, és még a PLC-be is bele kell nyúlni, akkor jelentősen lecsökken a szóba jöhető forgalmazók száma. De képviselhet valaki nagyon neves márkát, és lehet a gép műszakilag bármilyen kifinomult, az önmagában még semmit sem mond a minőségről. Ha a minőségi alapgép mögött nincs megfelelő támogatás, szervizállomány, hozzáférés a technikai információkhoz, akkor a gép előbb-utóbb leáll. Vannak olyan nemzetközi forgalmazók, akik hiába tudják, nem adják ki a szervizinformációt, mert számukra az az üzlet, ha mindenki részt vesz az oktatásokon, és fizet a támogatásért” – vonta le a tapasztalatokat dr. Andó Mátyás.
A cikket teljes egészében itt találod.
Olvass tovább!
Ezért kell Sátoraljaújhelyre gépészmérnökképzés
