Oldalunkon cookie-kat használunk, hogy még jobban Rád szabhassuk tartalmainkat, karrierlehetőségeinket. Részleteket itt olvashatsz.
Magyarországon növekedett az egyik leggyorsabban az ipar az EU-ban novemberben. A kormány úgy látja, a GDP-n belül 30 százalékra nőhet az ipar súlya.
Írországban, Szlovákiában és Magyarországon nőtt a leggyorsabban az ipari termelés tavaly novemberben az Európai Unió országai közül – derült ki az Eurostat adataiból. A hazai 7 százalékos termelésnövekedést több szektor bővülése támogatta. Ezt elsősorban az export segítette: a külpiaci eladások tíz százalék felett növekedtek.
A járműgyártás termelése 15, az elektronikáé pedig 8,5 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest a Központi Statisztikai Hivatal részletes adatai szerint. Az élelmiszer-, ital- és dohánytermékek gyártása 8 százalékkal emelkedett, a feldolgozóiparban egy kivételével minden ágazatban nőtt a termelés.
„Az ipar teljesítménye 27 hónapja folyamatos emelkedést mutat, ami nemcsak a hazai export növekedéséhez, hanem új munkahelyek, új beruházások létrehozásához is hozzájárul” – mondta Lepsényi István, a gazdasági tárca tegnapi sajtótájékoztatóján. Van ok a derűlátásra: a KSH szerint az új belföldi rendelések 25, az új exportrendelések 11,4 százalékkal nőttek.
Lepsényi István emlékeztetett arra a kormányzati törekvésre, amelynek célja, hogy 2020-ra az ipari termelés aránya a hazai össztermékben megközelítse a 30 százalékot. Szerinte ezzel a térség, sőt az Európai Unió legiparosodottabb államává fejleszthetjük Magyarországot.
Magyarországon a 2010-es 22 százalék alatti szintről 2014-ben 23,5-re nőtt az ipar aránya a GDP-n belül. Ez elsősorban annak az eredménye, hogy a többi szektor valójában képtelen volt érdemi növekedési hozzájárulást mutatni (a szolgáltatások több ága például a különadók miatt), miközben a válság előtti autóipari beruházások kapacitásainak felfutását még most is élvezzük. Ezzel együtt a kormány célja nem tűnik megvalósíthatatlannak – habár új nagy ipari beruházásról nem tudni –, hiszen a többi szektor növekedési képessége továbbra is gyengébb lehet, mint az iparé.
