Oldalunkon cookie-kat használunk, hogy még jobban Rád szabhassuk tartalmainkat, karrierlehetőségeinket. Részleteket itt olvashatsz.
„A sikeres vezetés nem néhány kiválasztott kiváltsága, igenis tanulható” – mondja Aaron K. Olson egyetemi tanár, vállalkozói mentor, aki a napokban Budapesten mutatta be saját szakkönyvét.
A még fordításra váró kötetben (valószínűleg a Sikeres stratégiai vezetés vagy valami hasonló lesz a címe) négy típust vázol fel. Olson egy tehetségközpont alapítója, emellett a Northwestern Egyetem tanszékvezetője, szerzőtársával, B. Keith Simersonnal húsz év tapasztalata és több mint háromszáz cégvezetővel készített interjúja alapján állította fel az elméletét a négyféle stratégiáról.
Ilyen Steve Jobs, Elon Musk, Walt Disney és Oprah Winfrey. A vezető, akit a saját jövőképe irányít, jó megfigyelő, folyamatosan követi a trendeket. Olson szerint az IKEA sikerét is egy random észrevétel hozta meg. Miután az akkori menedzsment tagjai többször megfigyelték, hogy egy-egy kollégájuk leszereli az asztal lábát ahhoz, hogy a vásárló haza tudja vinni, feltették maguknak a kérdést,
tényleg csak összeszerelt bútort lehet-e árulni.
Így született meg a lapra szerelve, lapos dobozban árult elemek ötlete. Ez az apró fejlesztés azonnal az élbolyba dobta a svéd vállalatot.
Jack Welch húsz éven át hierarchikus szemlélettel vezette a General Electricet. Az irányító vezető maga dönt minden kérdésben, mindig magabiztos a kollégái előtt. Olson sem tagadja, hogy ez a régi iskola, mondhatni milicista szemlélet, ma már elég ritka.
Az azonban előfordul, hogy egy bizonyos feladatra szánt csapatot így a legkönnyebb megszervezni. Máshogy kell ugyanis irányítani egy kreatív csapatot, máshogyan azokat, akiknek útmutatásra van éppen szükségük. A vezető legyen elég rugalmas ahhoz, hogy ezt fel tudja mérni.
Ez a típus érzékeny és bátorító. A 3M-nél például azért van sok ilyen menedzser, mert ott az állandó termékfejlesztés folyamatos kreativitást követel meg. De Robin Williams, pontosabban John Keating figurája is jó példa erre a Holt költők társaságából, aki így próbálja meg vonzóvá tenni a költészetet a diákok szemében. Arra bátorítja őket, hogy járjanak nyitott szemmel a világban, ne féljenek változtatni. A legtöbb coach, mentor, tanár és edző ezt a vezetési stílust alkalmazza.
Ezzel a stratégiával hozta win-win helyzetbe Nelson Mandela a hazáját 1994-ben, amikor 27 év börtön után elnöknek választották. Ez a vezető megnyerő és megbízható, de az igazság kedvéért tegyük hozzá, leginkább nagyon ritka. Aki mégis ezt választja, általában mély kapcsolatot alakít ki a munkatársaival, arra törekszik, hogy megértse őket, keresi a közös pontokat, és ha kell, beszáll a munkába.
„Minden vezetőnek van valamilyen vezetési stílusa – mondja Olson –, de egyik sincs kőbe vésve.” Szerinte ahhoz, hogy a cégvezetők jól tudják alkalmazni ezeket a különböző stílusokat, önismeretre van szükségük, meg kell hallgatniuk a munkatársaikat és olykor tudniuk kell alkalmazkodni.
Aaron K. Olson gondolt a magyar kisvállalkozóra is és ebben a videóban üzent nekik. A korai fázisban általában az első típusra, a vizionárius vezetőre van szükség, hiszen el kell képzelnie, meg kell álmodnia, milyen jövőt szán a cégnek.
Ám ahogy a vállalat növekszik és sikeresebbé válik, a csapatmunka kerül fókuszba. A vízió mellett az irányt is tudnia kell. Ez pedig alkalmazkodás nélkül nem fog menni.
Olvass tovább!
4 gyors spórolási tipp cégvezetőknek
Énmárka rombolás: amit inkább ne mondjunk magunkról
Így nem lesz több felesleges értekezlete
